auto maximo

2003. november

A Forma–1 sorozat ugyan 1950-ben indult, de a legelső Automobil Grand Prix (nagydíj; francia, ejtsd: grand prí) 1906-ban került megrendezésre. A győztes pedig az akkor még osztrák–magyar monarchiabeli Szisz Ferenc volt.

Hősünk az 1890-es évek végéig vasúti mérnökként kereste kenyerét, amikor először találkozott az automobilok világával. Elbűvölték ezek a csodálatos találmányok, és egy rövid berlini képzés után a kor autós fellegvárába, Párizsba költözött, ahol a Renault testvérek (Louis és Marcel) alkalmazásában gyári szerelőként dolgozott. Később – látva érdeklődését a versenyek iránt – Louis maga mellé vette "versenyszerelőnek" 1902-ben több versenyre is. (Akkoriban a pilóta mellett az autón utazott – teljes felszereléssel – egy szerelő is. A verseny közben lerobbant autókat csak ők ketten javíthatták ki.)

1903-ban Marcel Renault halálát lelte a Párizs–Madrid versenyen, Louis pedig úgy döntött, kiszáll az autóversenyzésből. Amikor 1905-ben újra elkezdtek versenygépeket is építeni, már Szisz Ferenc vezette a tesztcsapatot és egyike volt a három pilótának.

1906. júniusában ő vezette a Renault cég versenycsapatát a Le Mans-ban rendezett Első Nagydíjon. A kijelölt országúti körpálya 103 km hosszú volt. Az eseményt kétnaposra tervezték, mindkét napon hat kört kellett teljesíteni a mezőnynek, ami összesen 1236 km-t jelentett. (Napjainkban a maximális versenytáv 305 km!)

Szisz Ferenc 3A rajtszámmal ellátott piros Renault-ja 95 lóerős volt és három sebességi fokozattal bírt. ő érte el a versenyen mért legnagyobb végsebességet (154 km/h) és 32 perc előnnyel ért célba a 49 °C forróságban. A harminckét indulóból tizenegyen értek célba, a hatodik helyezett már több mint két és fél óra hátránnyal...

Az 1907-ben rendezett második nagydíjon másodikként végzett, 1908-ban pedig a harmadik helyről volt kénytelen kiállni. 1909-ben elhagyta a Renault gyárat és szerelőműhelyt nyitott. Csak közvetlenül az első világháború előtt tért vissza a versenyzéshez egy Alda márkájú autóban. 1914-es futamán kerékcsere közben egy Opel elgázolta és súlyos karsérüléseket szenvedett. Alig három héttel később még indult egy versenyen, majd a francia hadsereg katonájaként harcolt a világháborúban. Az 1930-as évek elején visszavonult az üzletből. Párizstól 40 km-re vásárolt egy villát és kertészkedéssel töltötte idejét. 1944. február 21-én hunyt el.

http://www.ddavid.com/formula1/
http://www.kolumbus.fi/leif.snellman/