auto maximo

2002. szeptember 5./9.
www.motorsport.com

A motorsportban nagyjából annyiféle pontszámítási rendszer van ahány világbajnokság. Legtöbbjük ellen rendre szót emelnek a vesztesek, mondván "a pontrendszer ellenünk volt", és ezek a sirámok kétségkívül meghallgatásra is találnak, amíg versenyeket rendeznek a sportágban.

Ha belegondolunk, két követelmény támasztható egy pontrendszerrel szemben:
1. Igazságosság minden versenyző felé.
2. Egyszerűség, hogy mind az egyszeri, mind a fanatikus nézők számára érthető legyen.

Mindehhez még néhányan talán hozzáadnák az "erőfeszítések elismerését" is. Emellett nekem is volna néhány érvem. Az rögtön látszik, hogy nehéz a fenti két követelményt egy rendszerbe építeni e harmadik hozzáadása nélkül.

A Formula 1 például egyértelműen az egyszerűséget részesíti előnyben, míg sok más versenysorozat - azzal, hogy a mezőny hátsóbb régiót is pontozza - az igazságosságra és az elismerésre teszi a nagyobb hangsúlyt. Természetesen mindkét megközelítés ellen és mellett is szólnak érvek. A Formula 1 története során kétszer nyerték meg úgy a világbajnoki címet, hogy úgy az év során mindössze egyetlen győzelmet arattak (1958 és 1982). Ezzel szemben az összetettebb rendszerek harvardi doktorátust igényelnek a pontverseny követéséhez, és ami fontosabb: elértéktelenítik a győzelmet.

Mielőtt belevágunk a számszerű összehasonlításba, álljon itt néhány megjegyzés a három, jelenleg legfontosabb versenysorozat rendszereiről.

Formula 1
10, 6, 4, 3, 2, 1

Bárki által könnyen követhető. Azonban mindössze hat autót díjaz, és abban az esetben, ha van három kiemelkedő csapat (két-két autóval), akkor a mezőny többi része kimarad az osztásból. Mondhatják, hogy a jelenlegi 18 fős mezőny egy harmada pontot kap, és ez így egészen igazságosnak tűnik. De mindez más fényben tűnt fel nem is olyan rég, amikor még 36 autó küzdött a győzelemért. Bizonyosan mondható, hogy azokban a napokban igazságosabb lett volna hatnál több pontszerző hely.

Azonban gyakran átsiklunk a Formula 1 1950-es kezdete óta véghez vitt számos változtatáson. Eredetileg 8, 6, 4, 3, 2 volt az elosztás és plusz 1 pont járt a leggyorsabb körért. Később ez az 1 pont a hatodik helyezett jutalma lett. A győzelem nagyobb elismerése miatti követelések folytán 1961-ben további egy pontot ítéltek az első helyezettnek (9, 6, 4, 3, 2, 1). Pontosan harminc évvel később a hasonló követelések 10 pontos első helyezést eredményeztek. A pilótáknak a Formula 1 korai éveitől, még a '80-as években is gyakran le kellett mondaniuk egy vagy több kevesebb pontot érő helyezésükről is, mivel csak bizony számú eredményeket fogadtak el az összesítésben.

CART (Champ Car)
20, 16, 14, 12, 10, 8, 6, 5, 4, 3, 2, 1, további 1-1 pont a legjobb kvalifikációs időkért, 1 pont az ovál pole pozícióért és 2 pont a nem-ovál pole pozícióért.

Elméletileg 14 versenyző szerezhet így pontokat egy-egy versenyhétvégén. A rendszer jó oldala, hogy a jelenlegi mezőny két harmada kap így pontokat, és ez lelkesítőleg hat a hetedik, nyolcadik satöbbi helyen versenyzőkre is, hiszen még pontszerző helyen köröznek. Hasonlóan, egy CART versenyző egy hosszabb boxkiállás után is visszamegy a versenybe néhány pont reményében, míg a Formula 1-ben már inkább leparkolnak és fotelből nézik meg a futam végét a tévében egy monacói jachton. A rossz oldalon az összetettsége áll, és a tény, hogy két ötödik hely egy győzelemmel ér fel, míg a Formula 1-ben ehhez egy második és egy harmadik hely szükséges.

IRL (Indy Racing League)
50, 40, 35, 32, 30, 28, 26, 24, 22, 20, 19, 18, 17 és így tovább a huszonkilencedik helyezettnek járó 1 pontig.

A rendszer jó oldala az elsők közötti nagy lépések, de ugyanakkor egy hetedik és egy nyolcadik hely már kiegyenlít egy győzelmet, és erre nehezen mondható, hogy igazságos elismerése a győzelmért tett erőfeszítéseknek. A mezőny nagy részét pontozza, ami természetesen jó, de egy egyszerű érdeklődőnek talán kicsit nehéz lépést tartani a számításokkal.

A fenti megjegyzések még csak a felszínt mutatják, de az elmondható, hogy minden rendszernek van előnye és hátránya. A második részben megnézzük, hogy a Formula 1 pontrendszere a gyakorlatban mennyire működik vagy nem működik.

+

Az első részben megállapítottuk, hogy egy jó pontrendszernek a következőknek kell megfelelni:
1. Igazságosság minden versenyző felé,
2. egyszerűség, hogy mind az egyszeri, mind a fanatikus nézők számára érthető legyen, és még talán
3. "az erőfeszítések elismerése".

Ha valaki úgy gondolja, hogy a versenyzés sokkal inkább futamokgyőzelmekről szól, mintsem világbajnoki pontok gyűjtögetéséről, az talán egyetért azokkal, akik igazságtalannak vélték Hawthorn 1958-as és Rosberg 1982-es, egy győzelemmel elért világbajnoki címét. 1958-ban Moss négyszer győzött és Brooks is háromszor, a támogatóik nézetei tehát nagyon is érhetőek. 1982-ben Prost, Pironi, Laudi, Watson és Arnoux is több futamot nyert Rosbergnél. Jegyezzük meg: abban az évben nem kevesebb, mint 11 versenyző tudott győzni.

Változott volna valami a világbajnoki helyezésekben, ha a jelenlegi Formula 1, CART vagy IRL rendszert alkalmazták volna? A számítások a következőket mutatják:

1958-ban: Hawthorn 42 pont (legjobb hat eredmény a kilenc befutóból), Moss 41 pont (6/6), Brooks 24 pont (3/3).
Jelenlegi pontozással: Hawthorn 46 pont, Moss 46 pont, Brooks 30 pont.
CART pontozással: Hawthorn 134 pont, Moss 104 pont, Brooks 68 pont.
IRL pontozással: Hawthorn 355 pont, Moss 318 pont, Brooks 248 pont.

Megjegyzés: A CART számításokat kicsit ferdíteni kellett, hiszen a Formula 1-ben csak egy időmérő edzés van. Így két pontot adtam a legjobb edzéseredményért. Ez azonban csak igen keveset számított az összesítésben.
Az IRL számításokban két pont jár a legtöbb vezető helyen megtett körért, és ez akkor is jár, ha nem is ér célba a versenyző. Ezek a pontok szintén nem változtattak jelentősen a végeredményen.

Úgy gondolom, kissé meglepő eredményt kaptunk. Ha valami, akkor ez megmutatja, hogy nincs igazán nagy különbség a különböző pontrendszerek között. De meg kell jegyeznünk, hogy Moss négyszer győzött, míg Hawthorn csak egyszer, Brooks pedig háromszor (lényegében, amikor csak célba ért), ráadásul a kor három legjelentősebb pályáján: Spában, a Nürburgringen és Monzában! Szóval ki volt az év legjobb pilótája? Hawthorn egyértelműen a legmegbízhatóbb autóval versenyzett, Ferrarival, de ez azt jelentené, hogy érdemes a világbajnoki címre?

1982-ben: Rosberg 44 pont, Pironi 39 pont, Watson 39 pont.
Jelenlegi pontozással: Rosberg 45 pont, Pironi 41 pont, Watson 41 pont.
CART pontozással: Rosberg 145 pont, Pironi 116 pont, Watson 123 pont.
IRL pontozással: Rosberg 430 pont, Pironi 322 pont, Watson 411 pont.

Itt van egy kis sorrendváltozás, ugyanis Pironi nem indult az utolsó öt nagydíjon, bár ezek egyikén megszerezte az első rajthelyet.

Végső soron úgy tűnik, a megbízhatóság a követendő út, hacsak nem a teljes dominancia, amit a Ferrari is produkál ebben az évben. De az nyilvánvaló, hogy ezek az eredmények csakis a konstruktőrök versenyében lehetnek mérvadóak, a pilótákéban nem feltétlenül egyértelmű, amit pedig a cím megkövetelne. Mindezek után az ütközések lehetnek a pilóta hiábai, de a mechanikai problémák ritkák, különösen napjaink automata sebességváltóival, kipörgésgátlóival és egyéb mérnöki csodáival..

Stirling Moss nyilatkozta egyszer, hogy a pontrendszeren alapuló világbajnokság hátrányosan befolyásolja a versenyzést, mert arra bátorítja a pilótákat, hogy inkább a biztos pontokra hajtsanak, mintsem a győzelemre, ami pedig minden versenyzés fő célja kellene legyen. Valószínűleg sokan vallják ezt a nézetet, de hogyan lehet javítani ezen a helyzeten?

Az egyik mód az lenne, hogy kiválasztunk minden évben egy nagydíjat, amit kinevezünk a pilóták világbajnoki címversenyének. Nem igazán elfogadható lehetőség, mivel túl nagy szerepe lenne a szerencsének és elértéktelenítené az évad többi versenyét. Részemről annak a pilótának adnám a címet, aki az év során a legtöbb nagydíjat nyeri. Döntetlen esetén a legtöbb második, harmadik, stb. helyezést kellene figyelembe venni. A konstruktőrök versenye nem kellene, hogy ehhez igazodjon, továbbra is követhetné a jelenlegi pontozást. Ezt a sémámat a legnagyobb kritika a megnövekedő csapatutasítások veszélye miatt érheti, de a győzelemért küzdő pilóták kárpótolnának mindezért. Akárhogy is, a csapatutasítások a világbajnokásgok kezdete óta jelen vannak, de mindez csak a szélsőséges esetekben (mint idén a Ferrari) látható a közönség szemével. Az évad zárásához közeledve azonban gyakran további izgalmakat adnak a futamoknak.

Ha visszatekintünk az elmúlt ötven év Formula 1 világbajnokaira és újraértékeljük eredményeiket a legtöbb győzelem elv alapján, akkor jónéhány érdekes eredmény mutatkozik.

1950-ben Farina és Fangio 3-3 versenyt nyertek. A pontrendszer alapján Farina nyerte a világbajnokságot. Ha a legtöbb győzelem elvet nézzük, egy negyedik helye szintén őt juttatná a címhez.

A további éveket végignézve láthatjuk a változásokat. (Mindig a világbajnok neve szerepel első helyen.)

1958   Hawthorn 1 győzelem, Moss 4 győzelem.
1959   Brabham, Brooks, Moss 2-2 győzelem, de Brabham marad az élen mivel több második és harmadik helye volt.
1964   Surtees 2, Clark 3
1967   Hulme 2, Clark 4
1968   Graham Hill és Stewart 3-3. A második helyek alapján Hill marad.
1974   Fittipaldi, Reutemann, Peterson 3-3. Fittipaldinak több második helye van.
1977   Lauda 3, Andretti 4
1979   Scheckter 3, Jones 4
1981   Piquet és Prost 3-3 győzelem, de Prostnak kettő míg Piquet-nek egy második helye volt.
1982   Rosberg 1, Prost, Lauda, Pironi, Watson, Arnoux 2-2. Pironinak volt több második és harmadik helye.
1983   Piquet 3, Prost 4
1984   Lauda 5, Prost 7. (Lauda mindössze fél ponttal nyert annak idején.)
1986   Prost 4, Mansell 5. (Piquet szintén 4-szer győzött.)
1987   Piquet 3, Mansell 6
1988   Prost 7, Senna 8
1989   Prost 4, Senna 6

Győztesek és vesztesek egy érdekes listája, nemdebár?

Végezetül egy figyelemre méltó tény: 1989 után már nem módosulna a pilóták pontversenye. Egy évvel később ugyanis a FIA 10 pontot kezdett osztani a nyerteseknek. Természetesen több oka is van, hogy miért az lett a bajnok, aki a legtöbbször nyert, de talán, mondom, talán a FIA akkor az egyszer jól döntött.

http://www.formula1.com/
http://www.champcarworldseries.com/
http://www.indyracing.com/