auto maximo

2004. augusztus 16.
http://www.grandprix.com/

[Zeltweg] Az 1950-es évek végén a zeltwegi versenyimádók egy csoportja egy, a helyi katonai reptér kifutóin és szervízútjain rendezendő verseny engedélyeztetéséért küzdött. Egy L-alakú, szalmabálákkal és bójákkal határolt körpályát terveztek, és a nemzetközi mezőnyből hívtak meg sportautóversenyzőket, hogy részt vegyenek az 1958-as megnyitóversenyen. Ezt a futamot Wolfgang von Trips nyerte egy Porschéban, ám a résztvevők egyaránt koszosnak és túl hepehupásnak ítélték a pályát. Az elhivatott szervezőket ez a kijelentés nem tántorította el attól, hogy 1959-ben és 1960-ban Formula 2-es versenyeket rendezzenek. Az utóbbit Stirling Moss nyerte egy Porsche 718-assal. Az osztrákok ezután 1961-ben már egy Formula 1 világbajnoki futamot szerettek volna látni, de meg kellett elégedniük egy pontversenyen kívüli futammal, amelyet Innes Ireland, a Lotus pilótája nyert meg. Az eseményt 1963-ban is megrendezték, ekkor Jack Brabham aratott győzelmet.

Az első Formula 1-es verseny autóversenyzésre ösztönzött egy fiatal osztrákot. Az 1960-as évek közepére Jochen Rindt már készen állt arra, hogy nemzetközi színtéren is bemutatkozzon. Ez tette lehetővé az osztrákoknak, hogy 1964-ben egy teljes értékű világbajnoki futamot rendezzenek. A pálya durva felülete azonban már túl sok volt a Formula 1-es autóknak, legtöbbjük feladni kényszerült a versenyt, amelyet végül a Ferrari olasz pilótája, Lorenzo Bandini nyert meg. (Bandininek ez volt az egyetlen Formula 1-es győzelme.) A Formula-1 azonban úgy döntött, hogy a következő évben nem térnek vissza a pályára, ezért 1965-ben a sportautók versenye volt a legnagyobb esemény. Rindt nyert, egy Ferrariban.

[Österreichring] Rindt sikereinek köszönhetően az országban megnőtt az érdeklődés a motorsport iránt és pénz is került egy igazi versenypálya építésére, amelyet a Mur folyó völgyének északi oldalán található természetes katlanba építettek. Az eredmény egy csodálatosan gyors pálya lett, amely Österreichring néven vált ismertté, kihívást jelentő kanyarjai pedig a Formula 1 folklór részévé váltak. Az új zeltwegi pályán rendezett első Osztrák Nagydíjat 1970 augusztus közepén futották – abban az évben Rindt volt a világbajnokság meghatározó eleme, egy Lotusban. Egy tökéletes történet látszott kikerekedni. Rindt azonban nem nyert – a győzelmet Jacky Ickx szerezte meg Ferrarijával, néhány nappal később pedig Rindt halálos balesetet szenvedett Monzában. A pontversenyt azonban így is megnyerte, ő lett a sorozat egyetlen posztumusz világbajnoka.

Az osztrák rajongók remélték, hogy ismét lesz egy pilótájuk, akiért szoríthatnak. És nem kellett csalódniuk, ugyanis hamaros feltűnt egy Niki Lauda nevű fiatal tehetség, aki 1974 elején csatlakozott a Ferrarihoz. A következő években szurkolói rendre az remélték, hogy az ő pilótájuk nyeri a nagydíjukat, ehelyett azonban a szokatlan nyertesek hagyománya kezdődött el: 1975-ben Vittorio Brambilla (March) nyert, 1976-ban John Watson a Penske csapat első és egyetlen Formula 1-es győzelmét szerezte az Österreichringen. 1977-ben ismét egy meglepetés: Alan Jones futott be elsőnek Shadow autójával. Egészen 1978-is kellett várni, hogy egy favorit tudja megnyerni a versenyt. 1982 azonban ismét egy váratlan eredményt – és egy nagyszerű versenyt – hozott, amikor Elio de Angelis végig maga mögött tartotta Keke Rosberget és megnyerte a futamot. 1984-ben Lauda – aki időközben már visszavonult, majd visszatért – végül sikert aratott a hazai közönség előtt.

Akkora azonban már egy új osztrák csillag is feltűnt, de az Österreichringen Gerhard Berger is legalább olyan szerencsétlen volt, mint Lauda.

Közben az évek során egyre növekvő aggodalmak merültek fel a pálya biztonságát illetően, és a helyi földtulajdonosoknak is rendre ellenvetésük volt a parkolóhelyek kijelölése miatt. 1987-ben aztán az egymást követő rajtbalesetek után a Formula 1 úgy döntött, elég. Mivel a Magyar Nagydíj egyébként is erősen küzdött az augusztus közepei dátumért, Ausztria kiesett a versenynaptárból. A pálya továbbra is helyt adott egyéb versenyeknek, de a felújítások elmaradtak, és mindaddig nem történt semmilyen fejlesztés, amíg egy új csapat át nem vette az irányítást, hogy aztán független pénzeket bevonva teljes felújítást vigyen véghez. Az osztrák telefontársaság rengeteg pénzt adott a munkákhoz, hogy az új pálya végül az A1 Ring nevet kaphassa.

[A1 Ring] Az új pálya azonban nagyon különbözik a régitől. A régi, nagyszerű kanyarok eltűntek, az aszfaltcsík egy modern, satufék-padlógáz ("stop&go") karaktert kapott. Szoros versenyeket futottak ugyan rajta, de nem hasonlított a régi idők csatáihoz. Az új pályán 1997-ben rendezték az első versenyt, amit Jacques Villeneuve nyert, de csak azután, hogy Jarno Trulli – meglepetésre – küzdelemre kényszerítette Prost-Mugen-Hondájával. 1998-ban nem volt meglepetés, Mika Hakkinen nyert. A következő évben azonban Hakkinen és David Coulthard McLarenjei összeütköztek a második kanyarban, így a győzelmet Eddie Irvine szerezte meg Ferrarijával. A rendezvény nem hozta a várt bevételeket, ezért a helyi szervek átvették az irányítást. 2003-ban viszont Bernie Ecclestone úgy döntött semmissé teszi a 2004-es versenyre kötött megállapodást, mivel az osztrák kormányzat támogatja az EU dohányreklámellenes kampányát.

Idén tavasszal végleg bezárt a pálya, az aszfaltot feltörték, a lelátókat elbontották.

http://groups.msn.com/Circuitsofthepast/sterreichring1.msnw
http://www.jacky-ickx-fan.net/
http://etracksonline.co.uk/